hogy mi lehet a mai korban, ami megment? egyre inkább úgy érzem, nem a mi dolgunk megfejteni. nehéz átadni és letenni a nagyon is emberi dolgainkat, nehézségeinket. pedig a segitséget ezután kaphatjuk meg. csak az elengedés után kapjuk meg a választ a miértjeinkre.
holnap megyek és megmosnám a haját a nagyon elesett embernek. hamarosan amputálni fogják a lábát. megy a sebészetre, talán sosem látom többé. ahogyan az elmúlt hónapokban sorban mentek el... mindenkiért imádkozom. talán túléli. a cukorbetegség összes szövődményét viseli a testén. szó nélkül visel el minden szenvedést. informatikus volt valaha, értelmes férfi lehetett, de már lecsúszott régen. szürkehályog műtétre vágyik, alig 50, de alig lát már. olvasna. azt mindig szeretett. nem a szürkehályog az elsődleges most, hanem a lábamputációja. azzal talán megmenthető az élete. tegnap estefelé nem láttam a kórteremben, ággyal együtt tűnt el. a mellkascsapolás utáni röntgen vizsgálatra vitték. hült helyét láttam csak. este, mielőtt eljöttem beköszöntem még neki: láttam, hogy elvitték. igen - ággyal együtt - mondta büszkén. nahát, máskor a tudtom nélkül ne menjen sehova, már aggódtam, hogy hová szökött. nevetett.